Tincitáncitánckategória

Az a fontos, hogy ő is ártatlan. Mindjárt megnyugodtam...

Megteltem

Az illusztráció csak egy ártatlan vízzel - mondjuk 6/8-ig  - felöntött poharat mutat. De nem erről szól a bejegyzés. Sem nem pohár, sem nem víz, sem nem tiszta - de törékeny.
Lassan negyvenéves leszek, még a "szociban" születtem, gyermekkorom ottani eltöltése folytán én is élveztem a gulyáskommunizmust és a legvidámabb barakk oldalát akartam rugdosni már 89-90-ben.
Végül nem kellett, mert a barakkot eladták (vö. privatizálták) szöröstül-bőröstül, mire jól beledurranthattam volna mint lánglelkű ifjú a tekintélyelvű és szolgahű pártnómenklatúrába, fiatal kiszesekbe hát átvedlettek, tollakat cseréltek és azokkal kezdtek el ékeskedni.

No jól van, ha már nem ment a "szocilizmus" - nem fenntartható és életellenes rendszer, szajkózták a továrisikonyecek és a szabadvadmadarak meg olyan déli gyümölcs szimbolikát magára öltő egyesülések, meg még vagy 50 pártnyomoronc - adjunk nektek finom demokráciát, szabadságot, szociális piacgazdaságot, útlevelet satöbbi.

Húsz éve azt mondták, nagy munka vár ránk, mert eltakarítjuk a szoci romokat, de egyből építkezünk, majd idejönnek a nagy nyugati tőkések a dolláros zsákon repülve és jól fogunk élni. Csak kicsit bírjuk ki.

Bírtuk, vártunk, fanyalogtunk, 94-ben a retrófesztiválon Horn Gyuláékat visszahozta a nép, aztán megint jöttek a polgáriak és ment-ment  a privatizáció, de türelem, most már jobb lesz, itt az euró, a nátó, a "junió" európai kivitelben, felzárkózunk a kohéziótól, hízunk csak és nyaralni jár az ország a görögökhöz.

Teltek-múltak az évek, bíztunk, küzdöttünk, azt mondták megint csak kicsit kell még kibírni a makró számok nagyon jók, ugrik a pannon puma, dübörög a "zorszáh" és nagyajólét - gázáremelés meg a környéken sincs. Tudásalapra helyezték az oktatást, azóta tele az ország agyatlan gondolkodásra képtelen ifjakkal, készségük nulla, kreativitásuk a bankkártyáig és a mobiltelóig terjed. Ide nekem azonnal a jólétet, tudásalapon vagyok.

Szóval a tudásalappal a tudást szüntette meg az aktuális regnáló hatalom, majd a legújabbak már a munkaalapú társadalmat jelentették be harsogva. Hujjuj, ha a tudásalapnál a tudást heréltük ki, most a munkaalapnál a munkát fogják?

Mit látok a környezetemben. Űzött-hajszolt karikás szemű zombik, de állítólag emberek. Vinnyognak joggal a demográfusok, a huszonnegyedik órát és a nemzethalált vízionálják. Elfogy a nemzet. Vállaltam is mindjárt szeretetből három puját és vele lassan a mélyszegénységet. Esélyem a kilábalásra annyi mint a brojlercsirkének hogy megéri a második szülinapját...

Emberszabású mókuskerékben rohanó megélhetési zombi vagyok, hiába dolgozom, a pénzem bruttóban ugyanannyi mint 2002-ben... Az árak azóta tán megháromszorozódtak?

Bomlik-foszlik az illúzió, nem lesz jobb már nekem, nincs biztonság, a hatóság csak nyírni való illeték, adó és bírságbirkát lát. Büntetnek a papírtigrisek, s ha nincs a jogszabályban kiváltságod biztos lehetsz, valamiért úgyis megbüntetnek.
A napi büntetési kvótát hozni kell, én meg állampolgár elbukom miatta az életem. Jobb a börtönben, előbb-utóbb úgyis odajutok mert a többségi társadalom része és hetero vagyok. Nincs hová hátrálni már, nincs létbiztonság, nincs munkahely, nincs rokinyugdíj, a saját házad a banké régen.

Nincs tovább, nem várok még húsz évet a csendes kánaánra, azt sem várom meg hogy a gödörbe lőjenek. De többet nem érdekel a politika, közélet, többet nem megyek el szavazni semmilyen választáson, referendumon. Politikai elitünk egy tőről fakad, a ritka kivételtől már majdnem eltekintve ahogy belép az ország házának kapuján már azt sem tudja hol van Gyoma, de Brüsszelt és az ottani gázsi összegét már morzsolgatja képzeletbeli ujjain.

Az ígéretek mappát lezártam, szemfényvesztő kártyatrükkjeiket a Rodolfo dobozba szuszakoltam.

Kedves Pártok, Politikusok, Ácsingózó Szavazzrám Emberek! Viszlát nektek, ne kopogtassatok, a nevem is felejtsétek el, családtagjaimat meg kerüljétek el. Messzire, legalább két kilométerre. Nektek én nem vagyok, szégyellem magam hogy eddig szóba álltam veletek.

Kommentár nélkül