2013. március 22., péntek

A nem túl dicsőséges százharminchárom nap

forrás: http://szentkoronaradio.com/node/67156?size=_original
Tegnap megkérdeztem kolléganőmet, aztán a saját feleségemet, na milyen nap van ma? Hadováltak, hogy hát a tavaszi napéjegyenlőség, meg a névnap, de igazából tél van pedig március 21-et mutat a naptár és fázunk, fűtünk.
Tovább, tovább - pörgettem volna a filmszalagot de láttam rajtuk nincs tovább, snitt van és a stáblista nincsenek újabb képek az emlékek kópiáján.
Előálltam a farbával, hát ma van a "tanácsköztársaság kikiáltásának" nagy napja! Akkor már ömlött belőlem, a forradalmi ifjúsági napok hevülete, gyorsan összecsomóztam nekik Petőfit, kunbélát (mind-mind csupa kisbetűvel), Malinovszkij és Tolbuhin marsallokat ukrán frontjaikkal merthogy április néggyel és Nemesmedvessel zárul a sztori és Magyarország felszabadult. A forradalmi ifjúsági napokból csak március 15-e érdemel főhajtást, a másik kettőt behordta a jótékony feledés homálya. Merthogy ott a helyük...

Elindult a derengés arcukon. Neveket mondtam. Garbai Sándor, Károlyi Mihály, Szamuely Tibor, Cserny József, Korvin Ottó, Stromfeld Aurél, Böhm Vilmos, Landler Jenő, Garami Ernő...
A lista nem teljes és nem súlyozott, csak nevek - de hirtelen ezek bújtak elő.
1919 tavaszán az első világháborúból ocsúdó maradék országot Károlyi Mihály és a szocdemek erősen balos szárnya az internacionalista kommunisták kezére játszotta. Május elsején Budapesten a Hősök tere monumentális panorámáját vörös drapériába, bedeszkázott klisék mögé rejtették az eljövendő nagy-nagy összvilágforradalom tévképzetében. A múltat hatalmilag eltörölték, akik meg másként gondolkodtak azokat a Lenin-fiúk kezelésbe vették (vö. kinyírták). A vidék ellen páncélvonatokat küldtek és öltek.

A maradék országot hónapokra a terror vette át, mint Robespierre Franciaországában. Persze, adódik a kérdés amit már pro és kontra bizonyítani vélnek, mennyiben felelős Trianonért a háború utáni őszirózsás, majd permanensen tanácsforradalom? Egyesek szerint 'á egyáltalán'. Csakhogy az országcsonkítást azért tehették meg a szomszédos mohó, a világháborúban pedig már térdrekényszerített államocskák mert a frontokról hazatérő magyar hadsereget 1918 őszén szélnek eresztette Károlyi Mihály...

Van példa arra, ha nem engedik szélnek a katonaságot, hanem a hagymázas wilson-i elvek helyett kicsit praktikusabban gondolkodunk. Törökország nem hagyta magát!

1918-1919 forradalmai mára a közember tudatából kivesztek, azonban ne feledjük - e szélsőbalos akkor még elvetélt terrorgondolatot 1945 után ismét Magyarországra szabadították és mindig voltak szép számmal 'lájkolói' a bolsevik hatalomgyakorlásnak. 1919-ből nem tanult kellőképpen az ország, Megkaptuk bónuszként Rákosi elvtársat nagy kormányosnak...
Nyugodj békében Tanácsköztársaság.