2013. február 19., kedd

A komenizmus áldozatainak emléknapjára

Nem kívánok poénkodni. A meghurcoltakra, eltűntekre, kivégzettekre emlékezem. A más anyagból gyúrtak úgy érezték jó kis moszkvai agytöltéssel/vodkával(?) tuningolva majd helyreteszi a fasiszta magyar népet. Aztán jött 56 és úgy menekültek ismét a Szovjetúnióba az 'élvátrsak hogy csak páncélautón mertek visszajönni jó kis továrisi tankokkal előttük.
Hát ennyi, aztán volt gulyáskomenizmus, meg újra téeszesítés lájtosabban, az ávéhások átmentek a kultúrszférába és fordítók, kiadók lehettek, gyermekeik meg már frankón rendszerváltó politikusok. Nem véletlen. Előbb értesültek a rendszer döglődéséről mint az alávetett munkás.
S mégis szavaznak az utódpártra, politikusaira akik vállalják az emeszempés múltat, azt hogy saját munkás és paraszt népüket árulták el. Már csak megszokásból is. Mer' akkor jó volt. Jó volt? Egy pillanatig... Köszönjük a következő generációk nevében is... De a megérdemelt pártnyugdíjat ugye fel tetszenek venni még ma is amit a bányászaik és téeszparasztjaik raktak össze? Demény Pállal óh, hogyan számolnak el a szocik?
Nézzétek meg, aztán beszélgessünk a szocializmus emberi oldaláról jó?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése