A gazdasági elemzők, "ellemzők" és ellenzők 2008 óta azt szajkózzák, hogy a mostani gazdasági mélyrepülés a '30-as évek depresszióját idézi. Rossz a helyzet, indult a Wall Street-en megint, bedőlt a másodlagos hitelpiac, telepumpálták a nemzeti kormányok a multi bankok zsebét újabb költségvetési tőkével. Jól megsarcolva az agyonnyomorgatott kelet-közép-európai embereket. Szárnyal a svájci frank árfolyama - ettől ismét magyarok sokasága kap agyérgörcsöt. Piros a fejünk mint a szegedi őrölt paprika, kapkodunk a kamatlábak után és a műlábakat csatoljuk fel - rohanunk a bankba a hitelből vásárolt lízinges Hycomattal. A sok sokkoló hír hallatán, s amit magunk is a bőrünkön érzünk, illetve már alig - lenyúzták azt is, eljött a tavasz, nőnek a hóvirágok és le ne tépje senki mert 4 év jár érte kurtavason.
Tegnap a tavaszi nap erős sugarai lecsaltak a Dunának a partjára. József Attilát nem vittem magammal, pedig gondolkodtam - Petőfi Tiszáját inkább a táskám mélyére süllyesztettem. Sétáltam. Sárból ki, sárba be, kavicsokra rá és előttem a látóhatár. Szép, nyugtató, bár hűvös szellő borzolta a zakóm hajtókáját, fiatalok lépdeltek suliból hazafelé a magasparton őket néztem.
Aztán a víz felé néztem, "zummoltam", egyszer-kétszer, messzire láttam, többet akartam kihozni a látványból. De valami halk pittyegés verte föl a hagyományos vízparti csendet. A parton két fiatal teremtés oda-vissza kaszál egy eszközzel, egyikük kezében lekerekített szegélyű "kőmíjes" kanállal a koszos sódert, hordalékot turizta. Rakatolták a kicsi kupacokat, fölötte húzogatták a detektort.
Aranyra mentek, régi pénzeket már találtak, bombagyutacs szintén előkerült az iszapos sárból (kemény harcok színtere volt e Dunapart - 1945 januárjában Gille parancsnok Wiking-páncélosai itt keltek át a folyón), a nemesfém még meghúzódott az alsóbb régiókban.
Kitartóan túrtak a kincsvadászok, kocarégészek - folyamatosan figyelték a műszert amely a talaj denzitása alapján prüntyögött, hol halkabban mondjuk bádogdarabkára, hol meg hangosabban és szaggatottan ha keményebb fémmel találta szembe magát a sugár.
Közel mentem hozzájuk, mondom fotó szemből? Á, azt nem lehet. Nézegettem őket, újra rákérdeztem - dizájnfotót kedves hölgyek? Elhárítottak, finoman, kedvesen.
Sebaj! Akkor álljon itt ez a fotó és egy megoldási javaslat világgazdasági krach esetére, leleményes ember a magyar, csak 250 papír egy fémkereső detektor különböző kereső fejekkel. Szinte ajándék érte. S amíg az ember a levegőn a nemesfémeket kutatja, a jó levegőt szívogatja és nem a bűzös városi panelban edzi a szemeit a tévé előtt.
Aranyásók Alaszkában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése