Kiöntött élet

fotó: AdyMŰVHÁZ

Történelem a június első hetében pusztító rendkívüli árvíz. Eternit "öregtelep" része mélyen fekszik a gyár és a forgalmas főút közé ékelődve. Június hetedikén már megfeszített erővel zsákoltak, rakták a nyúlgátat a hivatásosok, önkéntesek. Homok, zsák és elszántság bőven volt - megvédik a város e kicsiny szegletét. A visszaduzzasztott csatornával nem bírták a védekezők. Hátulról támadt és fel kellett adni. Jött a víz mindenünnen.

Az elöntés után jártam a telepen, az ott lakók a fél méteres zagy szélén tanácstalanul álltak, mit tegyenek? Oly reménytelennek tűnt akkor minden. Értelmetlen azt mondani, megértelek - hisz ezt nem lehet. Együttérezni? Hogyan? Visszaülök az autóba és elviharzok másfele, a belvárost még védik az áradó pataktól, az ottani játszma egyelőre függőben van.

- Most újítottuk fel a lakást. Túlóráztunk és egy kis kölcsönt is kaptunk a banktól. A szellőztető berendezés magasan van annak nem árthat a víz, a parkettának persze annyi. - mondja az egyik lakó.

- Devizás a kölcsön, mi más... Nem megyek vele semmire, hiába fizettem - a törlesztésnek szinte nyoma sincs, még több millióval tartozom. Most a víz lakik benne, de remélem csak pár napig. Lassan feladom. Dolgozok, fizetek - de minek. Vigyen mindent a bank, lehet hogy megkönnyebbülök. Anyámék is nyögik a saját hitelüket, el kell adniuk a házukat, nem tudom mi lesz.

A zavaros ár három-négy napig tartotta fogságában a telepet. Találkoztam a buszmegállóban az egyik ott lakóval.
- A végén már én söprögettem ki a vizet a lakásból, mert kint alacsonyabb volt a szint és sehogy sem akart elmenni a konyhából. Segítettem neki. 12 centiméter magasságban állt mindenhol a víz, a mosógép, hűtő - asztalra tettem azokat - remélem megúszta. Minden bútor lábán ott az árvízcsík a szalagparkettát már kidobáltuk. Kaptam egy zsugor hypó-t fertőtlenítésre, a szakember szerint az aljzatbeton kiszáradásához centinként egy hét szükséges.
Büdös a lakás, az én lakásom. Újra kell kezdeni. De bocs itt a busz, rohanok a műszakba.

az elöntés előtt egy nappal reménykedve zsákoltak