2011. szeptember 5., hétfő

Reszkessetek, felnőttek!!!

Bár én még csak most leszek három, de nagy bátorság lakozik pici szívemben. Még a bilit koptatom, de kezeimben ráspolyt és spaklit szorongatok. Így nem annyira unalmas a mindennapi dolgaim elvégzése. Kedves nénik, kedves bácsik és szüleim - itt vagyok! Kérem a helyemet a napotok alatt, oviba készülök, sőt mi több, én leszek ott a legügyesebb kisgyermek.
Bár még kicsi vagyok és a beszédemet sem érti mindenki, én mindent látok és hallok és a nagyok után a hétvégén anyu szavaira elsőre elpakoltam. Nem szoktam mindig, hisz alig marad időm két játék között.

Első levelemben ennyit szerettem volna elmondani Nektek, a nevemet még nem tudom megmondani, de üvegpohárból iszok és mosolygok, egy másodperc alatt elbűvöllek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése